Tartalomjegyzék
Badacsony bor tekintetében az egyik legismertebb hazai borvidék.
A Badacsonyi borvidék a Balaton északi partjának nyugati részén Balatonszepezdtől Szigligetig tartó terület. A borvidék szőlőterülete a Tapolcai-medence sajátos formájú tanúhegyeinek lejtőin helyezkedik el.
Badacsony bor: a kezdetek
A szőlőkultúra nyomai már a kelt időkben felfedezhető volt, de a római korban alakult ki igazán. Azon belül is Probus császár uralkodásához köthető a szőlőkultúra felvirágzása a térségben. A Badacsony-hegy lábánál vezetett a rómaiak egyik híres, hadiútja Aquincumba. A légiók békeidőben az arra kiválóan alkalmas területekre szőlőt telepítettek.
A magyarok bevándorlása utáni időszakból számos adományozó levél maradt ránk, ami az itteni borkultúrára utal. Szent György-hegyét 1209-ben I. Endre király, főpohárnok-mesterének adta. A püspökségek és szerzetesrendek is részesültek a területből, aminek következtében Badacsony jelentős része egyházi kézbe került.
A középkor évei
A feudalizmus idején a szőlőbirtokok adományozása is az uralkodó iránti hűség jutalma volt. Így az ősi nemesi birtokosok mellett egy-két nagy feudális arisztokrata is birtokhoz juthatott Badacsony-hegyén. A török uralom, és az ország három részre szakadása mintegy két évszázadig nem hozott fejlődést a Badacsony vidékének szőlőtermesztésében.
A XVIII.-XIX. század évei
Badacsonyi borvidék borai csak a XVIII-XIX. században váltak híressé. Badacsony szőlőhegyein álló régi épületek-pincék, présházak szintén ekkor épültek. Badacsony szőlőhegyét a kulturális vérkeringésbe Kisfaludy Sándor kapcsolta be. Illetve tette ismertté a magyar költészetet kedvelők körében. A badacsonyi bor ihlette versei, a badacsonyi szürethez köthető legendás szerelmének kibontakozása Szegedy Rózával, a népszerű badacsonyi szüretek hozzájárultak a badacsonyi bor hírnevének öregbítéséhez.
Ranolder János veszprémi püspök 1864-ben felépítette Badacsonylábdihegyen a „püspöki pincét”, ami később Állami pinceként fontos szerepet töltött be a korszerű szőlészeti-borászati módszerek meghonosításában, elterjesztésében.
A filoxéra 1875-ben ütötte fel a fejét hazánkban és végzetes következményei voltak. Zala és Veszprém megye 30 000 hektár szőlőültetvényének 65%-a elpusztult. Egyedül a Badacsony hegy szőlőit tudták megmenteni.
Badacsony bor: az újkor évei
Mindezek ellenére a Badacsonyi borvidéken nemcsak folytatták a szőlő- és borgazdálkodást, de nőtt a megművelt területek nagysága is. A borvidék nagy része a kora újkor során a Gyulaffy család birtoka volt, ennek kihalását követően pedig az Esterházyak tulajdonába került. A legjelentősebb badacsonyi szőlőbirtok, a Herceg Esterházy szőlőgazdaság értékesítési nehézségeinek kiútját boraik palackozásában találta meg. 1930-ban már az egész termést palackozva hozták forgalomba.
Tapolca város ebben az időben borkereskedelmi központnak is számított. A badacsonyi borok akkori megbecsülését jól tükrözi az 1936. évi bortörvény, melyben Magyarország 20 fokozottabb védelemben részesülő borfajtája közül 5 badacsonyi volt (Badacsony bor: Badacsonyi rizling, Badacsonyi kéknyelű, Badacsonyi furmint, Badacsonyi muskotály, Badacsonyi auvergnas gris), megelőzve ezzel az összes többi borvidéket.
A II. világháború éveiben a szőlők elhanyagolttá váltak, nem művelték őket, egy részük el is pusztult. 1949-ben megszűntek a hegyközségek, a szőlőterületek gazda nélkül maradtak. A borkereskedelmet államosították, a felvásárlásokat szintén államilag szabályozták. A nagyüzemi szőlőtermesztés kialakulása után a borvidéken a Badacsonyi Állami Gazdaság és a termelőszövetkezetek pincészetei váltak a szőlőtermesztés és a borászat meghatározó szereplőjévé.
Badacsony bor: a rendszerváltás után
1990-ben a szőlőtermesztés és borászat területén is megindult a privatizáció. Az ágazat tulajdonosi és üzemi szerkezetében is teljesen átalakult. A kárpótlási-, ill. privatizációs átalakulási folyamatok kezdeti kedvezőtlen kihatása után, mára kialakult a borvidék új tulajdonosi, üzemi szerkezete és hegyközségi szerkezete, és újra elindulhatott Badacsony régi hírneve helyreállításának útján.
A Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetben folynak jelentős kísérleti-, kutatási- és szaktanácsadási tevékenységek és az intézet a borvidék szakmai központjaként is üzemel. 2014. január 1-étől a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ részeként tevékenykedik.
A borvidék arra törekszik, hogy kihasználja a szép táj, a Balaton és a finom borok adta lehetőségeket.
A Balaton környékén termő borok saját karakterrel bírnak. Egy borospince előtt ücsörögve összes érzékszervünknek gyönyörűséget szerezhetünk. A borok minősége párosul a táj szépségével, a tó, a szőlőhegyek, a fehér falú présházak és a hegyek lábához húzódó kis falvak látványával. Páratlan, kihagyhatatlan, semmihez sem fogható érzés itt lenni és mindezt befogadni. Érdemes a hegyoldalban meghúzódó számos pincészetben látogatást tenni és a vidék jellegzetes, zamatos nedűiből kortyolgatni a táj szépségében gyönyörködve.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Badacsonyi_borvidék
Vissza a kategória cikkeihez