Badacsony borvidék

Badacsony borvidék

Badacsony borvidék a Balaton északi partjának Balatonszepezdtől Szigligetig elterülő része. Ezen a területen számos borospince kínálja finomabbnál finomabb zamatos borait.

A Badacsonyi Borvidékhez tartoznak a parti települések és hegyek szőlőterületei. A borvidék szőlőterülete a Balaton partján húzódó hegyek a Badacsony, a Csobánc, a Szent György-hegy, Ábrahámhegy, Őrsi-hegy és a szigligeti hegyek, azaz a Tapolcai-medence sajátos formájú tanúhegyeinek lejtőin helyezkedik el.

A történelmi borvidék leghíresebb és leglátogatottabb szőlőhegye a 438 m magas Badacsony hegy. E vulkanikus eredetű hegyek bazalt kőzetein alakultak ki az idők folyamán a Badacsonyi lejtők barna erdőtalajai.

Badacsony borvidék – kezdetek

A mai borvidék területén már a római korban is termesztettek szőlőt. A nagyobb szőlőtelepítések Probus császár nevéhez fűződnek. Ezekre az időkre emlékeztetnek a szüreti motívumokkal díszített római kori épületmaradványok, sírok, szobrok. A középkorban az ültetvények nagy része az egyház tulajdonába került. A badacsonyi ürmös a 18-19. században a tokaji aszúhoz hasonló hírnévre tett szert.

Ebben az időben számos főrangú magyarországi család versengett itt szőlőbirtokért, aminek tanúságaként még számos kúria, borpince még ma is megtalálható: Malatinszky-kúria, Ibos-kúria, Kisfaludy-ház, Szegedy Róza-ház, Lessner borház, Esterházy- és Tarányi-présház.

A filoxéra járvány Badacsonyt is elérte, és hatalmas pusztítást okozott az ültetvényeken. 
Ennek elmúltával egy rekonstrukciós folyamat vette kezdetét, aminek egyik hatása, hogy a Badacsony Borvidék fehérbor termő vidékké vált. A ma látható lankás domboldalakon a hatalmas teraszokat ekkor alakították ki, amelyekkel végérvényesen megváltoztatták a terület mikroklímáját és az évezredek alatt kialakult termőréteget is legyalulták.

Badacsony borvidék éghajlata

Földrajzi sajátosságának köszönhetően a borvidékre kiegyenlített, szubmediterrán jellegű időjárás jellemző. Sok a napsütés és az északi széltől is védett. Éghajlatát a Balaton víztükre kedvezően befolyásolja. Különösen a déli, délnyugati lejtők napfényes, védett területein alakul ki kedvező mikroklíma a szőlő számára. A nagy víztömeg meggátolja a hőmérsékleti szélsőségek kialakulását, valamint biztosítja a levegő magasabb páratartalmát.

Badacsony borvidék telepített szőlőfajtái, borai

  • Vörös: Cabernet franc, Cabernet sauvignon, Kékfrankos, Pinot noir
  • Az olaszrizling olasz vagy francia eredetű fajta és csak névrokona a rajnai rizlingnek. Hazánkban a legnagyobb területen termesztik a fehérek között, szinte minden borvidéken megtalálható, kivéve a Tokaj Hegyalját. Mivel különösen jól érzi magát a vulkanikus talajon, a legszebb olaszrizlingek a Balaton felvidéken: Csopakon és a Szent-György hegyen találhatóak.  
  • A szürkebarát a Badacsony borvidék híres fajtája, neve a Badacsonnyal szinte összenőtt, holott nem csak itt ad szép borokat. Savtartalma harmonikus, lévén, hogy több savat képes termelni, mint az Olaszrizling, emiatt hosszabb érlelést is kibír, akár 10-15 évig is lehet palackban.
  • Az Ottonel Muskotály, vagy más néven Muscat Ottonel a muskotályos fajták egyik képviselője. A Badacsony borvidéken ez a badacsonyi muskotály alapanyaga. Mint az egyik legnépszerűbb kiegészítő fajta, szinte minden termelőnél találkozhatunk vele Badacsony környékén.
  • A Badacsonyi kéknyelű egy ősi magyar szőlőfajta, amit kimondottan csak Badacsonyi borvidéken és a Balaton-felvidéken lelhető fel.  A fajta nevét a kékes-vöröses árnyalatú levélnyeléről kapta. A badacsonyi kéknyelű őshonos magyar szőlőfajta 2013-ban került be a hungarikumok közé.
  • A tramini könnyű, friss, aromás fehérbort adó szőlőfajta. A muskotály fajta rokonának tartják. Savai a Somlón termett tramini kivételével lágyak. Bora aranysárga, rózsa és licsi illatú, kissé muskotályos, fűszer, gyümölcs, fahéj és méz ízű. Általában fiatalon fogyasztják, de egyes fajtáinak 2-4 év érés használ. Öt évnél tovább ritkán él. Badacsonyra inkább a piros tramini a jellemző.
  • A cserszegi fűszerest a 2010-ben elhunyt Dr. Bakonyi Károly keresztezte Irsai Olivér és a piros tramini szőlőfajtákból Cserszegtomajon. A névadó település a Zala megyei Keszthely mellett található. A nemesítés folyamata 1960-ban ért véget, ám állami elismerésére 1982-ig kellett várni.

A Badacsonyi borvidék települései:

  • Ábrahámhegy
  • Badacsonytomaj
  • Badacsonytördemic
  • Balatonrendes
  • Balatonszepezd
  • Gyulakeszi
  • Hegymagas
  • Káptalantóti
  • Kisapáti
  • Kővágóörs
  • Nemesgulács
  • Raposka
  • Révfülöp
  • Salföld
  • Szigliget
  • Tapolca 

https://hu.wikipedia.org/wiki/Badacsonyi_borvidék

Címlapkép: Badacsony borvidék (forrás: https://www.pannonborbolt.hu)

Vissza a kategória cikkeihez